a küldetés, ahogy azt az elején megfogalmaztam, az volt, hogy végig kellene enni a szigetet - kemény kihívás volt, legalább akkora, mint megtalálni budapesten azokat a helyeket, ahol kompromisszumok nélkül lehet fröccsözni;
a tanulság egyelőre ülepszik bennem, de néhány napon belül azzal is elő fogok állni. addig is íme, így láttam én a szigetet gasztro szemmel, illetve szájjal; azokat az ételeket és helyeket szedtem össze, amelyek nekem bejöttek, szerintem illenek egy ilyen stílusú rendezvényhez, ahol megvolt az összhang az ár és az érték között, ami valamiért különleges élményt adott nekem - mert ha mindent félreteszek, igazából mindig ezt keresem: az élményt; persze a végére hagytam egy kakukktojást is...
![]() |
| a pozitív meglepetés: a kevesebb több győztese nálam a yugoslavian foods standja és a pljeskavica - respect nekik |
![]() |
| az erdélyi grill konyha a hagyományos ízekre ment rá: ez itt például a hagymás csirke (mititei, azaz miccs sajnos nem volt, pedig arra nagyon kíváncsi lettem volna) |
![]() |
| még mindig az erdélyi grill: rablóhúsból, csirkemellből és kolbászból nem volt hiány - az más kérdés, hogy a best buy kategóriába nálam ez nincs dobogós helyen |
![]() |
| székelykáposzta, az alkohol kelet-európai spongya bobja, itt is tökéletesen hozta a tőle elvárt formát |
![]() |
| újabb elfogultság... egy kolbászból és hurkából nagyon sok mindent le lehet szűrni arról, milyen ember, aki készítette; hiába mondják, hogy nehéz, pórias, nem elég kifinomult, amióta grazban, egy gault millau minősítésű étteremben kóstoltam egy fúziós fogás részeként, még inkább azt mondom: ez a két paraszti húsétel ideális terep a kreatív alkotásra |
ezt a zenét pedig azért választottam ide, mert úgy tapasztaltam, a megfáradt gyomornedveknek
felüdülést jelent, ha ilyen chilloutos, lounge-os zenére regenerálódhatnak:
felüdülést jelent, ha ilyen chilloutos, lounge-os zenére regenerálódhatnak:































